Nov. 11-én Békéscsabán megnyílt Kovács Géza /sz. Marosvásárhely, 1958/ sepsiszentgyörgyi szobrászművész tárlata. Magyarországon már többször bemutatkozott, Budapesten és Pécsett volt kiállítása. /Új Magyarország, nov. 13./
1997. január 8.
Az Erdélyi Naplónak 1997-től új felelős kiadója /Kovács Géza/, új főszerkesztője /Gazda Árpád/ van, a hetilapot a Dialog Rt. megbízásából az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. nagyváradi leányvállalata adja ki. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8., 1-2. sz./
1997. szeptember 3.
A közösségi és intézményi támogatás lanyhulása miatt az Erdélyi Napló kénytelen szigorú takarékosságot bevezetni. Gazda Árpád lemondott főszerkesztői posztjáról, a továbbiakban megmarad a lap főmunkatársának, tájékoztatott Kovács Géza, a hetilap felelős kiadója. Az új főszerkesztő Dénes László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2000. október 13.
Budapesten, a Vármegye Galériában okt. 17-én nyílik a Magyar Millennium égisze alatt rendezett képzőművészeti kiállítás, a Kárpát-medencében élő képzőművészek tárlata. Németh Zsolt államtitkár nyitja meg a tárlatot, amelyen a Hargita megyei képzőművészeket Antal Imre (Gyimesközéplok), Bíró Gábor (Székelyudvarhely), Fekete Miklós (Csíkszereda), Imets László (Csíkszereda) képviseli; továbbá jelen lesznek munkáik által, többek között olyan jeles képzőművészek, mint Gyurkovics Hunor (Szabadka), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Kovács Géza (Segesvár), Kusztos Endre (Szováta), Miholcsa József (Marosvásárhely), Miklóssy Mária (Sepsiszentgyörgy), Páll Lajos (Korond), Torok Sándor (Szabadka), Zolcsák Sándor (Marosvásárhely). /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./
2001. március 9.
Az osztrák-magyar Forum Verlag Kiadó ügyvezető igazgatói Josef Kogler és Kovács Géza márc. 8-án bejelentették, hogy cégük tulajdonába kerültek a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean nagyváradi napilapok. Többen leépítéstől tartanak. Arról tájékoztatták a két lap újságíróit, hogy a Bihari Napló szerkesztőségét a továbbiakban is Rais István vezeti, míg a Jurnal Bihorean főszerkesztőjévé Mircea Jacant nevezték ki. Kovács Géza elmondta, hogy mindkét napilapot családi lapként képzelik el, amelyek a helyi közéletről, helyi emberekről tájékoztatják az olvasókat. Szándékaik szerint a tájékoztató anyagok lesznek túlsúlyban, nem akarnak ugyanis véleményt alakítani. Az ügyvezető szerint szükség van a szerkesztőség karcsúsítására. Rais István kifejtette, hogy véleményanyagok is helyet kapnak majd a lapban, nem kívánják feladni a nagyváradi újságírás hagyományait. A Bihari Naplónál fájlalják, hogy külföldi kézre került a kiadó. /Simon Judit: Elbizonytalanodtak az alkalmazott újságírók. Osztrák tulajdonba került két nagyváradi napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Nagyváradi lapokat vásárolt a debreceni központú Inform Média Kft. - jelentette be Szabó Miklós, a cég helyettes ügyvezető igazgatója, a megállapodást március 7-én írták alá. Százszázalékos tulajdonukká vált a román nyelvű Jurnal Bihorean című lapot megjelentető Multiprint Részvénytársaság és a lapot értékesítő Floris Kft., 95 százalékos tulajdonosi részesedést szereztek a magyar nyelvű Bihari Naplót kiadó cégben is. A két megyei lap eddigi tulajdonosa, Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó tavaly augusztusban vette meg a lapokat kiadó társaságok részvényeinek többségét, de az év végén már új vevő után nézett. Az 1990. januárjától megjelenő Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap Romániában. - A magyarországi tőke 1999 végén jelent meg a romániai magyar sajtóban, amikor egy magyar pénzügyi befektető csoport 1,2 millió dolláros beruházással útjára indította a kolozsvári székhelyű, országos terjesztésű Krónika című napilapot. /Erdélyi lapokat vásárolt a debreceni Inform Média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2001. április 11.
Négy újságírójától és több műszaki munkatársától vált meg a Bihari Napló. Elbocsátásuk a lap kiadását márciustól átvevő osztrák Forum Verlag Kiadó racionalizálási programjának része. Kovács Géza, a kiadó ügyvezetője elmondta, a "karcsúsítást" az tette szükségessé, hogy a lap tavaly több mint 200 millió lej veszteséget halmozott fel, és az idei év első hónapjaiban is veszteségesen működött. Rais István főszerkesztő megemlítette, koncepcióváltás még nem történt a lapnál; beindult azonban a műhelymunka a lap arculatának átalakítására, tartalmi megújítására. /Változások a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2001. december 5.
Hat erdélyi magyar megyei napilap vezetői, kiadói igazgatók, főszerkesztők, szerkesztők tartottak dec. 4-én egyeztető megbeszélést Nagyváradon. A találkozó célja a jövőbeni együttműködés formáinak, lehetőségeinek kidolgozása volt. A Csíkszeredán megjelenő Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság, az Aradon működő Nyugati Jelen, a kolozsvári Szabadság, valamint a Szatmári Friss Újság vezetői a Bihari Napló, illetve kiadója, az Inform Média Kft. meghívására érkeztek Nagyváradra. Kovács Géza, a Bihari Napló felelős kiadója beszélt a vállalat történetéről, jelenlegi szerkezeti felépítéséről, a cég fejlesztési stratégiáiról. Bemutatta azokat a magyarországi és romániai kiadványokat, melyek az Inform Média gondozásában készülnek. Rais W. István főszerkesztő a romániai magyar sajtóra leselkedő veszélyforrásokról beszélt, mint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a terjesztési gondok, a vásárlóerő csökkenése, a magyarság fogyása, a kiadási költségek növekedése, s nem utolsósorban az erdélyi magyar közélet megosztottsága. Az együttműködési javaslatok között van a lapok informális kapcsolatainak javítása, a rendszeres információcsere, a témaközpontú egyeztetések. Hangsúlyt kapott a közös reklám- és hirdetési stratégia kidolgozása. A megyei lapok vezetői legközelebb januárban találkoznak. /(szűcs): Együtt a sajtónk is erősebb. Erdélyi magyar lapok vezetői találkoztak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./
2002. február 12.
Tíz újságírótól vált meg két nagyváradi napilap. Kovács Géza kiadóigazgató szerint a Jurnal Bihorean és a Bihari Napló menesztett munkatársai nem emeltek kifogást elbocsátásuk ellen, és elfogadták a nettó 15 millió lejes végkielégítést. A Jurnal Bihoreantól hat újságírónak kellett távoznia. Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztőjének tájékoztatása szerint a magyar napilap négy munkatársát elbocsátják /Pásztai András, a kultúra rovat vezetője, Medgyesi Antónia olvasószerkesztő, Czele Júlia hírszerkesztő és Tóth Rozália beíró/. /Simon Judit: Leépítések a nagyváradi napilapoknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2002. március 1.
Febr. 23-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban került sor a tavasznyitó képzőművészeti tárlatmegnyitóra. A kiállításra nagyváradi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti képzőművészek küldték el alkotásaikat. Salamon Ferenc igazgató elmondta: a kiállított munkák változatosak – agyagból, acélból, gipszből, papírból, üvegből, kartonból és textíliából készültek –, viszont tematikájukban közösek, közös vonás bennük az emberközpontúság. A kiállításra Bányai Sz. Katalin, Trifán László, ifj. Petrovits István, Suciu Sándor, Faluvégi Tünde, Péter Alpár, Hajdú Enikő, Kolumbán Hanna, Kovács Géza, Petrovits István és Csapó Réka képzőművészek küldték el munkájukat. /-bartos-: Tavasznyitó tárlat a Vigadóban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./
2002. szeptember 30.
Magyar nyelvű közoktatás a Kárpát-medencében címmel VIII. konferenciáját tartotta a magyarországi Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Sepsiszentgyörgyön, több mint félszáz magyarországi tag és háromszéki iskolaigazgatók, pedagógusok részvételével. A Székely Mikó Kollégium az első határon túli iskola, mely csatlakozott az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéhez. Dr. Kovács Géza egyesületi elnök szept. 26-i megnyitója után a magyarországi vendégek megismerhették a Székely Mikó történetét Bíró Béla igazgató és Keresztes László aligazgató előadásából, Korodi Hajnalka, a Sepsiszentgyörgy Pedagógusok Háza igazgatója, a RMPSZ megyei elnöke pedig az erdélyi pedagógusképzés helyzetéről tartott előadást. Szept. 27-én Sipos János, a magyar Oktatási Minisztérium államtitkár-helyettese tartott előadást a magyar közoktatásról, Murvai László a román Oktatási és Kutatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Oktatási Igazgatóságának vezérigazgatója a román közoktatás időszerű kérdéseiről tartott előadást. /(Éltes Enikő): Önfejlesztő iskolák konferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2004. január 9.
Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász eddig több mint harmincszor mutatkozott be egyéni kiállításokon; a most Csíkszeredában, a Kriterion Házban látható tárlat anyaga előzőleg a brassói Reménység Házában került bemutatásra. Kovács Géza számos belföldi és külföldi csoportos tárlaton is jelen volt. Kovácsolt munkái, kompozíciói öt díjat kaptak. Négy monumentális alkotása áll köztereken: Vaján, Vigántpetenden, Cserszegtomajon és Nagyatádon. A Román Képzőművészeti Szövetség és a Magyar Szobrász Társaság tagja. Kovács Géza vaskompozíciói sajátos színfoltját jelentik az erdélyi képzőművészetnek. /Sánta I. Géza: Kovács Géza szobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2004. február 10.
1968-ban az ország területi- adminisztratív átszervezésével egész sor nagy múltú település veszítette el községközpont szerepét. Erre a sorsra került Nyárádszentlászló is, melyet Nyárádgálfalvához csatoltak, megszüntetve több mint 700 éve viselt nevét A nyárádszentlászlói Kovács Géza kérte az önkormányzattól a falu nevének visszavételét, ezt a helyi tanács kedvezően bírálta el. A polgármesteri hivatal ezzel kapcsolatban referendumot, szervezett, amelyet 2002. szept. 29-én tartottak meg – sikeresen, A polgármesteri hivatal a név visszavételének kérését felterjesztette a megyei illetékesekhez – és azóta válasz nem jött. Még mindig vannak a nyárádszentlászlóiakéval hasonló helyzetű települések. Jó lenne, ha az illetékesek egységes választ adnának erre. /Sebe Ákos: Nyárádszentlászlóért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2004. február 18.
Manapság Dél-erdélyi magyarlakta megyéről vagy városról beszélve gyakran megkérdezik: hát ott még élnek magyarok? Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke szerint ez valóban érzékelhető. Nagyszeben 155 045 lakost számlál, ebből 3196 (2,06%) magyar, 2471 (1,6%) német. 1992-ben még 4126-an vallották magukat magyarnak a városban. Szeben megye lakossága 422 224, ebből magyar ajkú 15 476 (3,66%), német 6087 (1,44%). A magyarok megoszlása: Nagyszeben és vidéke 5429 (35,1%), Medgyes és vidéke 10 038 (64,9%). Kevesen tudják, hogy Nagyszebenben mintegy 200 magyar értelmiségi él, köztük lelkészek, egyetemi oktatók, tanárok, művészek, orvosok, mérnökök. Itt él a Kós Károly-díjas Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, Benedek Zakariás, a Concefa cég műszaki igazgatója, Demeter István dandártábornok, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kiss Lórant sebészprofesszor, klinikavezető, Orth István grafikusművész, Kovács Géza dékán, Veress Levente ítélőbíró, Fazekas András élsportoló, edző. A fogyás egyértelmű: csak 2002–2003-ban 50 temetés és 5 keresztelő volt. Nagyszebenben a fogyás oka a Magyarországra történő kivándorlás. Az 1986-87-ben végzett magyar líceumi diákság 80%-a kivándorolt. Jelenleg a városban magyar tagozaton az elemiben 18, az V–VIII. osztályban 32, a líceumban pedig 33 tanuló van. 20 évvel ezelőtt még egyetlen osztályban 36 tanuló volt. Egy 2000-ben végzett részleges felmérés szerint sok magányosan élő, elhanyagolt magyar sínylődik a város különböző részén. Kicsi a nyugdíjuk, segélyt nem kapnak. Kénytelenek lakásukat, javaikat zálogba adni, aztán mások teszik rá kezüket a vagyonukra. A megyei RMDSZ tevékenykedik: óvodaalapítás Küküllőalmáson (2000-ben), Mihályfalván (2001-ben); óvodaalapítás és modernizálás Nagyszebenben (1999-ben); magyar tagozat alapítása Bürkösön (2000-ben) a bürkösi és szentágotai gyerekek számára; pályázati támogatás megnyerése iskolabusz vásárlására (1998-ban), és annak üzemeltetése Vízakna és Nagyszeben között; árvaház indítása Vízaknán magyar nyelven egyházi támogatással, helyi színtársulat megalakítása Nagyszebenben; előadások szervezése Nagyszeben és Mihályfalva amatőr színtársulataival; Petőfi park Nagyszebenben stb. Terveik között szerepel bentlakás alapítás a református egyháznál, nyelvápoló szórványtábor szervezése Vízaknán és Bolyán, özvegyek találkozóinak megszervezése Nagyszebenben, segítségre szoruló idősek felkutatása és egyetemisták általi segítése legalább hétvégeken, magyar vonatkozású műemlékek felkutatása, az 1848-as emlékmű újraállítása Vízaknán stb. /Szabó Csaba: A "száz-kétszáz magyar"-szindróma. Vérkörkeresőben Nagyszeben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2004. április 3.
A Marosvásárhelyen született, Sepsiszentgyörgyön élő Kovács Géza szobrászművésznek szülővárosában nyílt tárlata. Kovács Géza hulladékvasból – falusi munkaeszközök, csorba vasvillák, sarlók, rozsdás lakatok, más fém használati tárgyak halmazából – válogatva hegesztett egybe jelképes szobrokat. Magyarországon is volt több kiállítása. Nagyatádon, Cserszegtomajon, Vigántpetenden és a szintén anyaországi Vajában monumentális alkotásai állnak. /N.M.K.: Kovács Géza "talált tárgyai". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./
2004. május 15.
A sepsiszentgyörgyi Kovács Géza szobrász kisplasztikát mutatta be Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A funkciójukat vesztett vasdarabok, egy elkoptatott lópatkó, harapófogó gyakorta meghatározó elemévé válik sajátos összeállításainak. /Németh Júlia: Tárgytalan tárgyak dicsérete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2004. május 26.
Dicsőszentmártonban két magyar ház van. És maroknyi magyarság. Ők is fogynak. Az úgynevezett régi magyar ház, a három történelmi magyar egyház által működtetett Sipos Domokos Művelődési Egyesület bérháza, próbaterem a Népszínháznak, a gondnok-könyvtáros Rencz András. Nincs érdeklődés, a kultúra már szinte senkit sem érdekel. A művelődési egyesület jelenleg már csak egy szakkörrel működik, a kórust, Vargancsik Wolf Katalin vezényli és Pálffi Gyula igazgatja. A váratlanul elhunyt Puskás György vezetése idején volt néprajzkör, történelem-, irodalom-, fotókör. Mind megszűntek. Nincs olyan ember, aki összefogná az érdeklődőket. A 34 éve működő népszínháznak nyolc tagja van. Most színjátszócsoport-szerűen működnek. Az Árva Bethlen Kata könyvtár húszezres állománnyal rendelkezik, 820 beiratkozott olvasójuk van, rendszeresen 100-120-an látogatják. Kiállításuk tavaly volt utoljára. A másik, az "új magyar ház" a volt zsinagóga. A szépen felújított épület most a Kis-Küküllő Alapítvány Közművelődési Központ nevet viseli, igazgatója Kakassy Sándor. Elmondása szerint van közönség. Stúdióelőadásokat, hangversenyeket, kiállításokat szerveznek. Pünkösd első napján jön a Háromszék Állami Népi Táncegyüttes. Az emeleti galériában Sz. Kovács Géza, segesvári képzőművész tárlata látható. Kóródi István klarinétmester vezetésével klarinét-mesterkurzus is lesz. Két magyar ház van Dicsőben. Az első szerint nincs érdeklődés, a második szerint van. A két ház közötti szakítás okairól nem akartak beszélni. /Nagy Botond: Két út áll előttem... Megállítható a szellemi élet hanyatlása? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. július 16.
Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrászművész kisplasztikáiból nyílt kiállítás júl. 15-én Nagybányán a Teleki Magyar Házban a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület és a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága szervezésében. Az alkotásokat Dudás Gyula festőművész méltatta. Kovács Géza /sz. Marosvásárhely, 1958. ápr. 2./ szobrai alumíniumból, bronzból, kőből, fából és acélból készülnek. Számos egyéni kiállítása mellett (Erdély, Magyarország és Svájc) több mint száz csoportos kiállításon vett részt. /(déel): Tárlat nyílt Kovács Géza szobrászművész kisplasztikáiból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 16./
2004. szeptember 27.
Szept. 26-án Kézdivásárhelyen két képzőművészeti tárlat nyílt: a Céhtörténeti Múzeumban Farkas István brassói műgyűjtő kortárs képzőművészeti anyagát, a Vigadó kiállítótermében pedig Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász kisplasztikáit mutatta be. /Iochom István: Két képzőművészeti tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2005. április 18.
Április 15-én a sepsiszentgyörgyi Kovács Géza kisplasztikáiból nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A mérnöki diplomával rendelkező művész 154 csoportos kiállításon vett részt szerte a világban, és a mostani az 50. tárlata. Érdekes kisplasztikáit hulladékvasakból illeszti össze. /Kisplasztikák a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2005. április 23.
Sz. Kovács Géza negyven éve él Segesváron, a kolozsvári képzőművészeti főiskola elvégezése óta, azóta tanítja rajzra az újabb és újabb nemzedékeket, emellett készíti metszeteit, rajzait, pasztellképeit. Hű városához, 67 évesen hűséges szülőfalujához, Székelyszentkirályhoz, nevéhez is annak kezdőbetűjét kölcsönözte. Sz. Kovács Gézának a marosvásárhelyi Bernády Házban nyílt kiállítása. /N.M.K.: Lírai napló a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./
2005. június 25.
Kovács Géza szobrász-kisplasztikus immár több mint ötven egyéni tárlatot rendezett. Legutóbb Gyergyószárhegyen állított ki. Az autodidakta módon magát fejlesztő művész legtöbb esetben a talált fémtárgyak tudatos műérzékkel való egymáshoz illesztését végezte el. /Sántha I. Géza: Gondolatok ércbe forrasztva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./
2005. szeptember 29.
Szeptember 25-én Székelykeresztúron, a Dr. Molnár István Múzeumban megnyitották a segesvári Sz. Kovács Géza grafikus-festőművész egyéni tárlatát. Kovács Géza /sz. Székelyszentkirály, 1938/ a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán 1965-ben szerzett diplomát, azóta Segesváron él és dolgozik. Kezdetben rajzzal foglalkozott, utána olajban dolgozott, majd pasztellt, tusrajzot készített, és közben metszeteket is. Alkotásait az európai országokon kívül az Amerikai Egyesült Államokban is kiállították. /László Miklós: A szülőföld szűkebb és tágabb értelemben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./
2005. október 31.
Az elmúlt héten Kolozsváron zajló Puck Nemzetközi Báb- és Marionett Fesztivál számos hazai és külföldi színtársulatot csalogatott Kolozsvárra. Az öt nap előadásai közt mindenki találhatott kedvére valót: német, litván, magyar, szerb, valamint román nyelvű bábelőadások várták az érdeklődőket. Természetesen fellépett a házigazda Puck Bábszínház román és magyar társulata is. A díjazottak közül a legjobb rendezés díját nyerte el Simon Balázs a János vitéz előadásért (Harlekin Bábszínház, Eger), a legjobb alakítást pedig Kovács Géza Vasilache és az aranyszőrű bárányokban (Griff Bábszínház, Zalaegerszeg) érdemelte ki. /D. I.: Véget ért a nemzetközi bábfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2005. december 19.
Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Galériában nyílt meg december 16-án, az Áprily-estek rendezvényén Kovács Géza szobrászművész fém kisplasztika tárlata. A Marosvásárhelyen született szobrász Sepsiszentgyörgyön telepedett le. Első kiállítását is ott rendezte 1988-ban. Azóta napjainkig több mint 53 egyéni tárlaton állította ki műveit, 13 országban 174 csoportos kiállításon vett részt. Eddigi legmagasabb kitüntetése a Nemzetközi Képzőművészeti Nagydíj, melyet 2004-ben Nizzában vett át. /Józsa Miklós: Kovács Géza nagyenyedi tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./
2006. január 28.
Mind erőteljesebben érezteti jelenlétét Szászrégen művelődési életében a DIO-Ház Galéria. Most Segesvár festő grafikusa, Sz. Kovács Géza tárlata látható. A látogatók munkásságának csak egyik vonulatával, pasztelljeivel ismerkedhetnek meg. Kovács Géza alkotói világának sajátosságai a szülőföldszeretet és a kötődés a népi gyökerekhez. /N.M.K.: Sz. Kovács Géza szászrégeni kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2006. február 1.
Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász 26 kisplasztikáját és a képzőművészetek egyesülete tagjainak 50 festményét állították ki Dicsőszentmártonban, a közművelődési központban. /Kovács Géza kiállítása Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
2006. február 22.
Február 22-én Ozsdolán tartották a kézdiszéki polgármesterek havi találkozóját. A kisrégiós társulások kapcsán Kovács Géza, Ozsdola polgármestere bejelentette: ők Bereckkel és Lemhénnyel fognak össze, kilépnek a gelencei kisrégióból, mivel őket minden szál együvé köti. Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester kifejtette: nincs értelme feldarabolódni, hiszen Kézdi-Orbaiszék évszázadok óta külön régiót alkot, és ezt a rendet fenn kellene a továbbiakban is tartani. A jelen levő polgármesterek közös beadványt fogalmaztak meg, melyben arra kérik a megye prefektusát és rendőrfőkapitányát, hogy a kézdiszéki települések rendőrőrseinek épületeire is kerüljön ki a magyar nyelvű tábla. Azt is kérik, hogy a kézdiszéki vasútállomásokra is kerüljön fel a kétnyelvű helységtábla. Utóbbi közös levelük egyik címzettje Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, aki az érdekvédelmi szövetség 2004-es kampánya során erre ígéretet tett. /(Iochom): Magyar nyelvű feliratot a rendőrségi épületekre és a vasútállomásokra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./
2006. június 8.
Akárcsak öt évvel ezelőtt, ismét összetűzéssé fajulhat a felső-háromszéki Ozsdola és Vrancea megye közötti legelővita. Az éveken át tartó pereskedés lezárult, három nappal ezelőtt a konstancai táblabíróság kimondta a megfellebbezhetetlen ítéletet: a terület a Vrancea megyeieket illeti. Tette ezt annak ellenére, hogy az ozsdolai közbirtokosság telekkönyvi kivonatokkal igazolta tulajdonjogát, és a két fél által megbízott szakértők egymástól függetlenül elismerték, a 2400 hektárból 1800 az ozsdolaiakat illeti. A tulnici-i polgármester rendőrségi felszólítást küldött az ozsdolai esztenafelügyelőknek, június 12-én reggel 9 órakor jelenjenek meg az őrsön. Az egykori ozsdolai legelőket az 1968-as megyésítéskor csatolták Vrancea megyéhez, és a község havasi legelői nélkül maradt. Még a kommunista hatalom idején is volt annyi belátás, hogy 500 hektárt használatra visszaadtak Ozsdolának, és ez 1991 után is a község leltárába került. A 2000/1-es törvény azonban lehetővé tette a magán- és közbirtokossági, községi és egyházi erdők, legelők visszaigénylését. Az ozsdolaiak kérték is a bizonyítottan nekik járó 2400 hektárt, ám a szomszéd megye helyi földosztó bizottsága elutasította igényüket. Ezért perelt a közbirtokosság éveken át, a politikai befolyás azonban a telekkönyveknél is erősebb bizonyítékká vált, és sorra veszítettek. A legeltetés körüli vita minden tavasszal megismétlődött, 2001-ben pedig verekedéssé fajult, rendőri segédlettel verték meg és üldözték át a megyehatáron az ozsdolai juhászokat. Ezt követően hallgatólagos egyezség született a két prefektúra között: amíg a bíróság végleges döntést hoz, legeltethetnek a területen az ozsdolaiak is. Azt a bizonyos 500 hektárt használták az elmúlt esztendőkben, de most innen is ki akarják szorítani őket – mondta Kovács Géza ozsdolai polgármester. ,,Nem jövünk el onnan, ha jószántunkból feladjuk, soha többé nem lesz esélyünk visszakapni, ami járna” – fejtette ki. Arról döntöttek, hogy Strasbourgban az Emberjogi Bíróságon keresik igazukat. ,,A tulnici-iaknak körülbelül 6000 hektárra volt telekkönyvük, a visszaszolgáltatás után mégis 13 000 hektár került birtokukba. Ez egy új honfoglalás” – véli a polgármester. Az ozsdolaiak nem engednek, nem is engedhetnek, nem csak mert őseik területéről van szó, de azért sem, mert nincs, ahol legeltetniük. /Farkas Réka: Elveszítik legelőjüket az ozsdolaiak (Fenyegetőznek a Vrancea megyeiek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
2006. november 10.
A sepsiszentgyörgyi Kovács Géza hatvanadik egyéni kisplasztikai kiállításán, városában, a Gyárfás Jenő Képtárban hatvan alkotása sorakozik, hegesztési technikával készültek munkái. /Fekete Réka: Hegesztett harmónia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./
2006. november 11.
A Magyar Baptista Teológia /Budapest/ jeles professzora, id. Kovács Géza tart előadást november 11-én Aradon, az arad-belvárosi baptista gyülekezetben. /Bátkai Sándor: Aradon a Magyar Baptista Teológia rangidős professzora. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
